A kamatokhoz nem nyúlt, a likviditási eszközével jelképesen szigorított a monetáris politikán az MNB. A második fél év eseményei döntik el, hogy az erősödő belső inflációs nyomás vagy a hűlő külső környezet hatása lesz-e nagyobb árakra. Minden döntési opció az asztalon van - mondta Nagy Márton alelnök.
A globális bankszektor egésze nem nyerte vissza a befektetők bizalmát, de Magyarország és a régiónk jól áll. Mégse kényelmesedhetnek el a magyar bankok: a hitelpenetrációnak duplázódnia, a szektornak konszolidálódnia kell, a drága termékeket el kell felejteni, radikálisan javítani kell a hatékonyságot és fokozni kell az innovációt, emellett zöld és családbarát működést kell kialakítani - határozta meg a szektor házi feladatait előadásában a Portfolio Hitelezés 2019 konferenciáján Nagy Márton, az MNB alelnöke.
A jelenlegi monetáris kondíciók normálisnak tekinthetők - mondta Nagy Márton a Portfolio-nak adott interjújában. A Magyar Nemzeti Bank alelnöke szerint a jelenlegi bizonytalan környezetben nincs olyan jegybank, amely bármilyen hosszabb távú pálya mellett elköteleződne. Az MNB adatvezérelt üzemmódba kapcsolt, így a monetáris politika egyedi döntések sorozataként alakul a következő időszakban. Nagy szerint Magyarország egy "magas nyomású gazdaság", ahol a bérek gyors emelkedése a kis- és középvállalati szektor konszolidációjához fog vezetni. Az alelnök kitart amellett, hogy mindössze öt nagybankra és nagyobb árversenyre lenne szükség a pénzügyi szektorban. A lakossági állampapír-állomány duplázása a stabilitás növekedése mellett azért is előnyös lehet, mert a lakossági fogyasztás fékezése hozzájárulhat az inflációs cél eléréséhez.
A ma délutáni kamatdöntést követően 15 órától sajtótájékoztatót tart Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke, amelyen Nagy Márton és Windisch László alelnökök is részt vesznek - olvasható a jegybank délelőtti meghívójában.
Segíti a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris politikáját, hogy a Standard & Poor's felminősítette Magyarországot - szögezte le Nagy Márton, az MNB alelnöke közleményében, reagálva a hitelminősítő bejelentésére.
Nagy Márton, az MNB alelnöke egy bécsi konferencián elmondta, hogy amennyiben az éves adószűrt maginfláció eléri, illetve meghaladja a 3%-ot, az a jegybank számára elegendő bizonyíték lenne arra, hogy meg kell kezdeni a monetáris politika szigorítását - számolt be a hírről a Reuters. Nagy szerint ez már az idei első negyedévben bekövetkezhet, de először meg akarják várni, hogy valóban sor kerül-e rá. Ez elég erős üzenet az MNB részéről, hogy hamarosan nekivágnak a monetáris politika szigorításának.
Az elmúlt két-három évben jelentősen javult a magyar bankrendszer jövedelmezősége, és régiós összevetésben is a legjobbak között volt. A szint mellett azonban fontos a jövedelmezőség struktúrája is, ami már közel sem mutat ilyen pozitív képet. Régiós összevetésben is magas bevételi és kiadási oldal szaldójaként jön létre a jó eredményesség. Ez nemzetgazdasági szempontból nem megfelelő. A cseh bankrendszerre jellemző, sokkal kedvezőbb jövedelmi struktúra 51 százalékban a költségek tudatos lefaragásával és 49 százalékban a penetráció növelésével érhető el. Ezzel fenntartható lenne a mostani jövedelmezőség úgy, hogy közben a gazdasági szereplők szélesebb köre olcsóbban jutna pénzügyi szolgáltatáshoz.
A Magyar Nemzeti Bank kedden bejelentette, hogy a Monetáris Tanács döntése értelmében Magyarország tízszeresére, 31,5 tonnára emelte aranytartalékát, ez az arany megérkezett hazánkba. Ennek egy töredékét be is mutatták a keddi eseményen, ahol a hazai bankvezérek is felvonultak.
Lennének lehetőségei az államnak, hogy tovább ösztönözze a lakossági állampapírok vásárlását, kérdés csak az, hogy érdemes-e ennek az árát bevállalni. Nagy Márton múlt heti jelzése után könnyen lehet, hogy az állam nekifut a nagy feladatnak, hogy a készpénzben lévő megtakarítások egy részét átterelje a lakossági állampapírok piacára.
Kiaknázatlan lehetőség a magyar háztartások jelentős megtakarítás-állománya, jó lenne, ha a háztartásoknál lévő készpénznek csak a fele bekerülne lakossági állampapírba, azzal szinte teljesen önfinanszírozó lehetne a magyar állam, hiszen teljes egészében belföldi szereplők finanszíroznák - mondta a Portfolio Budapest Economic Forum konferenciáján Nagy Márton. Az MNB alelnöke kiemelte, hogy a jövőben mozgásteret jelent majd, hogy más jegybankokkal ellentétben nálunk csökkent a mérleg.
A lakosság pénzügyi megtakarítása több tényezőn keresztül is támogatja a gazdasági növekedést - mondta el Nagy Márton, az MNB alelnöke a HBLF rendezvényén. Előadásában rámutatott, hogy a magyar háztartások GDP-arányos nettó pénzügyi vagyona 2010 óta megduplázódott, és a következő években is magas marad a pénzügyi megtakarítás. Mindeközben mintegy 5700 milliárd forintra rúg a magyarországi készpénzállomány, ennek egy részéből növelni lehetne a lakosság állampapír- és részvényvásárlását.
A bankok előtt álló kihívásokról, a fix és a változó kamatokról, a magas készpénzállományról és a bankrendszer konszolidációjáról beszélgettek egymással magyar bankok vezetői az MKT Közgazdász-vándorgyűlésének mai napján. A beszélgetést Nagy Márton MNB-alelnök vezette. Épp ma jelentek meg a bankszektor friss profitadatai.
Augusztus végéig két nagy hitelminősítőnek is lesz lehetősége felülvizsgálni Magyarország besorolását, így esélyünk lehet egy újabb felminősítésre. A napokban ezzel kapcsolatban az MNB alelnöke úgy nyilatkozott, hogy szerinte már megérett rá Magyarország. Szokatlan a küszöbön álló döntésekkel kapcsolatban ennyire egyértelmű nyilatkozatot tenni, a jelek szerint a magyar hatóságok már nagyon várják a kedvező döntéseket.
Magyarország már megérett az újabb felminősítésre, amire akár már a jövő héten is sor kerülhet - nyilatkozta Nagy Márton, az MNB alelnöke az MTI-nek arra utalva, hogy idén még mind a három kiemelt hitelminősítő intézet felülvizsgálhatja a hazai adósságbesorolást. Az intézetek naptára szerint az S&P augusztus 17-re, a Fitch augusztus 31-re, míg a Moody's november 23-ra ütemezte a hazai adósságbesorolás idei utolsó felülvizsgálatát.
A jegybank nem kommentálja az árfolyam napi mozgását, mert azt a sokszereplős piac szabadon alakítja ki, de az árfolyamot, és annak megemelkedett volatilitását is figyelembe veszi az MNB, amikor az elsődleges céljára, az árstabilitásra koncentrálva döntéseket hoz - lényegében így foglalhatók össze azok az üzenetek, amelyeket ma Nagy Márton, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke azonnali kérdésekre válaszolva mondott el az Országgyűlés plenáris ülésén.
A következő időszakban a versenyképesség javítására kell fektetni a hangsúlyt Magyarországon - mondta Nagy Márton, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara küldöttgyűlésén napirend előtti felszólalásában szerdán Budapesten.
Egyszerre jöhet el a magyar gazdaság és a hazai bankszektor új aranykora, ha a kormány 4% feletti növekedési célja mellett az MNB hitelpiaci jövőképe is teljesül 2030-ra. Utóbbit a Portfolio áprilisi Hitelezés 2018 konferenciáján ismertette Nagy Márton alelnök, de még nem minden részletében elemeztük ki. Érdemes például elgondolkodni azon is, hogy fogja bírni ezt a tempót a magyar bankszektor, hiszen nem egyszerűen likviditási és tőkebőségre, de az utóbbi teljesítéséhez magas profitabilitásra, sőt példátlan tulajdonosi önmérsékletre (minimális osztalékra vagy sorozatos tőkebevonásra) is szüksége lenne.
A Portfolio múlt heti hitelezési konferenciája után újabb üzeneteket fogalmazott meg a Reutersnek adott ma délutáni interjúban Nagy Márton, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke, miszerint az EKB szigorítása előtt az MNB sem valószínű, hogy kamatot emel, hiszen nincs oka aggódni az inflációs kilátások és a magyar ingatlanár boom miatt sem.
Hatalmon lévő politikusoktól már megszoktuk, hogy a lehető legfényesebb gazdasági jövőképet (best case scenario) adják el választóiknak valószínű forgatókönyvként. Meglepődve fogadtuk viszont, amikor az MNB alelnöke egy szakmai előadásban, a Portfolio szerdai konferenciáján festett fel egy hasonló aranykort a hitelezés és a bankszektor elé. Bár nagyon szurkolunk, hogy megvalósuljon a jövőkép, nem fogadnánk rá nagy tételben, sőt, némi kockázatot is látunk abban, ha a számokat a bankszektor zászlajára tűzik. Összeszedtük, hogy miért.
Meghökkentően magas növekedési számokat, egy nagyon látványos "konvergencia 2.0" jövőt vázolt a bankszektor elé mai előadásában az MNB alelnöke. A korábban az MNB által jónak tartott egyszámjegyű növekedés helyett a vállalati hitelállomány évi 10-15%-os és a lakossági hitelállomány évi 15%-os növekedését vázolta fel 2030-ig Nagy Márton. Szerinte ez is egészséges lesz, és nem kell félni túladósodottságtól, ha a háztartások minél szélesebb köre vesz fel hitelt, és a reálkonvergencia a bérekben is megvalósul.
Többeket még keresnek a hatóságok.
Evakuálták az egyik terminált.
Élesen elítélte a miniszter az amerikaiak Gazprombankot ért szankcióját.
Több országban narancssárga hófigyelmeztetés lépett életbe.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
Mi lesz a nyugdíjakkal?
Hogy látja a cég jövőjét az elnök-vezérigazgató?
