A Portfolio által megkérdezett elemzők egyöntetűen úgy vélik, hogy az MNB keddi kamatdöntő ülésen 15 bázisponttal, 0,9%-ra vágja majd az irányadó kamatszintet. Abban a kérdésben, hogy a májusi döntés egyben a kamatcsökkentési ciklus végét is jelenti-e, már megoszlanak a vélemények, a megkérdezettek többsége szerint azonban 0,9% lehet a ciklus alja. A 2017 végére vonatkozó kamatvárakozások 0,75% és 1,5% között szóródnak.
Az elmúlt napokban heves vita bontakozott ki a hazai monetáris politika elmúlt 15 évének, azon belül is főként a legutóbbi három évének megítélésében. Nagyon sok érv hangzott el pro és kontra ezek számát már nem szeretnénk tovább gyarapítani. A nap végén úgyis a döntések által érintett gazdasági szereplők és általában a magyar gazdaság jövőbeli teljesítménye fogja kiállítani a monetáris politika értékelését. Egy kérdést, konkrétan a devizatartalék nagyságának kérdéskörét azonban még érdemes közelebbről megvizsgálni. Mint azt számtalan nemzetközi és hazai példa mutatta a megfelelő mértékű devizatartalék tartása elengedhetetlen a gazdaság stabil és fenntartható működése szempontjából. A jegybankárok egyik örök témája, hogy mekkora lehet a devizatartalékok optimális mérete? A továbbiakban a kérdés kapcsán két témára fókuszálunk: egyrészt, mi alapján határozható meg a devizatartalékok optimális szintje, másrészt ezen kritériumok alapján mit mondhatunk az MNB tartalékainak elégségességéről. Vajon tényleg indokolt lenne a tartalék szintjét akár 40 milliárd euróra, azaz a jelenlegi szint több mint másfélszeresére emelni?
Surányi György, korábbi jegybankelnök esszében kritizálta a 2001 és 2016 közötti hazai monetáris politikát. Vezető jegybankárok körében az ilyen típusú írások érzékeny területnek számítanak, így Surányi írása legalábbis szokatlannak tekinthető. Ha meg is születik egy ilyen elemzés, abba már érdemes lett volna belefoglalni a szerző elnöki időszakát is, kellően kritikus értékelést felmutatva a csúszó leértékelő árfolyamrendszer tapasztalatairól, illetve olyan témákról, mint az aranytartalék értékesítése vagy a CW Bank hitelkihelyezései. De mi most ezekkel nem foglalkozunk. A következőkben inkább Surányi, az elmúlt 3 év monetáris politikájához fűzött kritikáinak 9 szakmai tévedését vesszük sorba.
Nem a hitelboom, hanem a megtakarítások folyamatos emelkedése fűti a magyar lakáspiacot, az MNB 2017 végéig nem számít túlzott lakossági hitelezésre, de a következő években figyelnie kell a lakásárak emelkedésére a jegybanknak - mondta Nagy Márton alelnök a Portfolio mai Hitelezés 2016 konferenciáján. A bankok készülhetnek a tartósan alacsony kamatkörnyezetre, a hitel/betét arányukat pedig most már növelniük kell. Egyre magasabb tőkekövetelmények mellett nagy kihívás lesz a bankoknak a 10%-os ROE elérése.
Pontosította keddi szavait szerdán a Wall Street Journal (WSJ) kérdésére Nagy Márton, az MNB alelnöke. Szerinte nem lehet előre kijelenteni, hogy biztosan a végéhez közeledik a kamatcsökkentési ciklus, ráadásul ő egyedül nem is nyilatkozhat az egész Monetáris Tanács nevében.
További kis mértékű kamatcsökkentés irányába mutatnak a folyamatok - mondta Nagy Márton egy mai háttérbeszélgetésen. Az MNB alelnöke szerint vannak túlzó kamatvárakozások, amelyeket enyhíteni kívánja a jegybank, erre utalt a kamatdöntés indoklására kiadott keddi közlemény is.
A Magyar Nemzeti Bank 2014 tavaszán elindított Önfinanszírozási programja elérte a meghirdetésekor kitűzött célokat. Az utóbbi két évben a magyar gazdaság külső sérülékenysége jelentősen mérséklődött, miközben a jegybanki eszköztár átalakítása a hosszú állampapír-hozamok csökkenését is elősegítette. Bár a meglévő monetáris politikai eszközök feltételeiben még lehetnek változások, de a kéthetes betét 2016. április kivezetésével a jegybanki eszköztár átalakításának érdemi része lezárul, amivel a szükséges banki alkalmazkodás is csökken. Ezen felül az elkövetkező években mérséklődnek az állami devizalejáratok, vagyis szűkülnek a külföldi devizaadósság forintból való megújításának lehetőségei is. Mindez fontos mérföldkő lehet a program hatékonyságát illetően, ami indokolttá teszi a program stratégiai áttekintését, jövőbeli szerepének vizsgálatát, különös tekintettel a jegybanki kamatcsere eszköz további szükségességére.
Nagy Márton, az MNB alelnöke háttérbeszélgetést tartott az MKB Bank eladásáról és a szanálási folyamatról. Az eseményről élőben tudósítottunk.
A gyengébb forint segíthet abban, hogy az infláció visszatérjen a kívánt szintre - mondta Nagy Márton, az MNB alelnöke a Heti Válasznak adott interjúban.
Akár 20-30 ezer új munkahely is létrejöhet az Egyesült Államok és az Európai Unió között megkötendő szabadkereskedelmi egyezmény nyomán Magyarországon, amelyből itthon elsősorban a járműipar profitálhatna - hangzott el a Brit Nagykövetség által rendezett Milyen módon nyerhet Magyarország és Európa a TTIP-pel? elnevezésű konferencián szerdán, Budapesten.
Nem oszlik a gyanú az MKB Bank körül, hogy mégiscsak az MNB valamelyik alapítványa juttatott pénzt a két kockázatitőke-alapnak a bank megvásárlásához. Kiderült, hogy a 45%-os tulajdonrészt vásároló Blue Robin Investments alapot ugyanúgy februárban jegyezték be, mint a szintén 45%-hoz jutó Metis alapot. Az alapítványok most cáfolták, hogy a tulajdonukban lévő Ferida Zrt. állna az alapok mögött, pedig ez a cég szintén év elején kapott tőlük nem kis összegű, 20 milliárdos tőkeemelést éppen részesedésvásárlás céljából.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) tiszteletben tartja az Alkotmánybíróság döntését, az alapítványok minden olyan adatot ki fognak szolgáltatni, amit kikérnek - mondta Nagy Márton, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke vasárnap a Kossuth Rádió Déli Krónika című műsorában sugárzott felvételen.
"Légből kapott az a gondolat, hogy Magyarországon létezik egy árfolyamküszöb" - hangsúlyozta a cseh példára utalva a Világgazdaságnak adott interjúban Nagy Márton. A Magyar Nemzeti Bank alelnöke leszögezte: a monetáris politika szempontjából az a leginkább kívánatos, ha a forint stabil, és szakmailag tévesnek mondta az S&P hitelminősítő érvelését arról, hogy az MNB kamatemelés esetén majd jelentős veszteséget fog elszenvedni a kamatcsere-ügyletek miatt.
Direkt leptük meg a piacokat - mondta Nagy Márton a tegnapi jegybanki kamatdöntésről egy háttérbeszélgetésen. Az MNB alelnöke utalt arra, hogy az elmúlt hónapban először "korainak", de később már "bizonytalannak" nevezte a kamatvágás időpontját.
Lehetséges, hogy az idén még tovább csökken majd a jelenleg 1,35 százalékos jegybanki alapkamat - mondta Nagy Márton, az MNB alelnöke a Figyelő konferenciáján csütörtökön a Reuters tudósítása szerint. A Monetáris Tanács tagja ugyanakkor hangsúlyozta, hogy nagyon óvatosan kell bánniuk a negatív kamat lehetőségével.
Jön az utolsó nagy tőzsdefejlesztés, a BÉT új vezetése az előző évek negatív trendjeit igyekszik megtörni, részvénykibocsátásokat, a tőzsdei kapitalizáció emelkedését ígérik. Holnap kiderül, milyen eszközökkel.
Fontos újításokat helyezett kilátásba szerda délelőtti háttérbeszélgetésén (amelyről a Portfolio is beszámolt a helyszínről) Nagy Márton MNB-alelnök. Ezt pedig a piaci elemzők sem hagyhatták szó nélkül. Egyes szakértők egyenesen forintesésre játszanak.
Az elmúlt időszakban a magyar gazdaság külső megítélése túl gyorsan, túl jó lett - mondta Nagy Márton egy ma reggeli háttérbeszélgetésen. A sérülékenység gyorsan csökkent, míg más országok (például Lengyelország) pozíciója romlott, ez is hozzájárult ehhez.
Az Európai Bizottság ma délben közzétett döntése értelmében megkezdheti a problémás (vállalati) kereskedelmiingatlan-hitelek és a fedezetükül szolgáló ingatlanok megvásárlását a jegybank által alapított MARK Zrt. - közölte mai sajtótájékoztatóján az MNB. A bankok önkéntesen, piaci áron adhatják el eszközeiket, ugyanakkor az MNB jövőre már többlettőke-követelménnyel sújtja azokat a bankokat, amelyeknek marad ilyen hitelük. A MARK mellett valószínűleg más vevők is lesznek, az MNB eszközkezelője csak katalizátora akar lenni a vállalati követelésvásárlói piacnak.
A kkv-hitelezés jelentősen emelkedni fog az idén, a monetáris politikai eszköztár finomhangolása szükség esetén a kamatfolyosó eltolásával folytatódhat - mondta Nagy Márton, az MNB alelnöke egy mai háttérbeszélgetésen.
A Gázai övezet déli részét támadja a zsidó állam.
A zivatarok kíséretében alakulhatnak ki.
A vezérigazgató már utalt erre egy hétvégi interjújában.
Érdemes mielőbb oltatni.
És mi az a Trump-trade?
Hirsch Gábor IT biztonsági szakértőt kérdeztük a Checklistben.
Turbulens heteken vagyunk túl, de van még öt és fél hónap.
